Egyértelmű, hogy akkor már elegem volt, visszaszóltam: tényleg muszáj xx Csöcseiről beszélni? Így mondtam. Ezt persze mindenki hallotta. Viszont xx-nek azt is végig kellett hallgatnia és néznie, ahogy zz különböző pozitúrákat javasolt nekem ahhoz, hogy eltakarjam xx domborodó blúzát előle. Mert nem tud tőle dolgozni - a blúztól. Egyáltalán, mit keresek én a szexuális fantáziájában? Virtuális sorompó lettem?
Mondtam, akkor üljön át máshova. Én sajnos nem tehetem, mert nincs olyan távoli asztal az irodában, ahol nem ezt a gágogást lehetne hallani. Hja, sok lúd disznót győz és aztán megesz a korpa...
